Szatmár magyarsága több szálon kötődik II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez és a kuruc szabadságharchoz. A szabadságharc kezdetén kiadott híres Vetési pátenst a fejedelem a város határában álló táborban adta ki, de Szatmárhoz kötődik a szabadságharc lezárása is: itt fogadták el az elcsüggedt kuruc rendek a békepontokat.
Az elevenen őrzött emlékeknek köszönhetően, 2012-ben felavatták a fejedelem szobrát Szatmárnémetiben, a Láncos templom mögötti téren. A szobor és a körülötte kialakított tér pedig idén is alkalmat adott, hogy a megye és a régió magyarságának kuruc hagyományait összefogva megerősíthessük összetartozásunkat és történelmi gyökereinket.
A Szatmárnémeti RMDSZ és a Szent István Kör a szatmári békekötés 311. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezést csütörtök délután.
Az esemény alkalmával Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere mondott ünnepi beszédet, kiemelve: „10 éve annak, hogy ezen a jelképes helyen, az egykori Rákóczi-rezidencia szomszédságában (utalva a jelenlegi posta romos épületére) II. Rákóczi Ferenc mellszobra áll. Ez a szobor emléke annak, hogy Szatmárnémeti, valamint Szatmár megye szorosan összefonódott a kuruc szabadságharccal és a Rákóczi családdal. Ugyanakkor ez a szobor emlékeztet bennünket arra, hogy mi, szatmáriak, akárcsak 300 évvel ezelőtt, itthon vagyunk” – fogalmazott Kereskényi.
A csütörtöki megemlékezés alkalmával két diák is hallatta hangját, Debrenti Katalin, a Református Gimnázium tanulója énekelt, míg Víg Áron, a Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanulója verset mondott, majd a mellszobor megkoszorúzása következett. Az ünnepi rendezvény Nemzeti Imánk eléneklésével zárult.
A megemlékezést és a koszorúzást Szőcs Péter Levente, a Szent István Kör elnöke vezette.